Az Alzheimer-kór a demencia (demencia) típusára utal, amely gyakran előfordul az idősebb embereknél. A betegség első stádiuma azonban 50 év előtt jelentkezik. Ez a rendellenesség olyan degeneratív betegségekre utal, amelyek a tünetek idővel történő előrehaladásával járnak.

Mi az egyszerű szavakkal az Alzheimer-kór

Az orvosi fogalmakat és az etimológiát elhagyva azt mondhatjuk, hogy az Alzheimer-kór a szenilis demencia megnyilvánulása. A jogsértést Alois Alzheimer német szakember állapította meg. Ez az agysejteket érintő kóros betegség gyógyíthatatlan kóros betegségekhez tartozik.

Az Alzheimer az impulzusokat továbbító idegsejtek pusztulásával kezd előrehaladni, ami később fokozatosan csökkenti a memóriát és a kapacitást. Az ilyen betegségben szenvedő beteg végül elveszíti az önellátás és a megfelelő kommunikáció képességét.

Örökölt?

Sok éves kutatás során az Alzheimer-kór örökletes hajlamát fedezték fel. Így megbízhatóan kijelenthető, hogy a jogsértés nem közvetlenül örökölhető, azonban a fejlődés kockázata szignifikánsan nagyobb azokban az emberekben, akiknek szeretteit ettől a rendellenességtől szenvedték el. Egyes kromoszómák rendellenességei a betegség progressziójához vezetnek.

 

És most az is ismert, hogy gyakran „öröklés útján” terjed a betegség késői fajtája, amelyet az első tünetek 55 év elteltével és azt követő megjelenése jellemez. A genetikai rendellenességek miatt a betegség korai formájának esélye azonban nem zárható ki. Az örökletes hajlam nem a fő oka a patológiának, de jelentősen növeli annak kialakulásának kockázatát.

Az örökletes kockázati csoportba tartozó emberek, a szakértők javasolják a megelőző intézkedések alkalmazását. Ezek olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egészséges életmód fenntartásához, valamint a szellemi aktivitáshoz - az agyi tevékenység sokkal több idegi kapcsolat létrejöttéhez vezet, amelynek eredményeként a funkciók más területekre oszlanak meg.

Ez a fajta testmozgás jelentősen csökkenti a szenilis demencia kialakulásának kockázatát.

A betegség okai

Eddig a betegség patogenezise az orvostudomány gyakorlatában továbbra is egyik legfontosabb kérdés. Most az Alzheimer-kór elfogadható oka az amiloid vagy szenilis plakkok kialakulása az érrendszer falán.

Ez a kóros folyamat vezet az idegi kapcsolatok megsemmisítéséhez és az idegi impulzusok vezetési rendellenességeihez.

Az ilyen klaszterek kialakulását először az agy azon részein észlelik, amelyek felelősek az emlékezetért és a tanulásért, de utána mindenkire vonatkoznak.

Egyéb elméletek kiemelkednek:

  1. Az acetilkolin hiány.
  2. A béta amiloid lerakódása által okozott kár.
  3. A neurofibrilláris kusza kialakulása.

Ugyanakkor a betegség mechanizmusainak és okainak vizsgálatában meglehetősen jelentős helyet foglal el a genetikai determinizmus. Az egyes kromoszómák változásai lehetnek a betegség kialakulásának oka.

A demencia stádiumai

A betegséget, amelyet az agysejtek gyors halála jellemez, négy klinikai szakaszra osztják.

 

A kezdeti stádiumot, az úgynevezett predemenciát, rendkívül ritkán észlelik, mivel az első megnyilvánulásokat az életkorhoz kapcsolódó változásoknak tulajdonítják. A betegség ebben a stádiumában a betegek általában nem vesznek figyelmet az elfelejtésre, a figyelemelterelésre és az elszigeteltségre.

A következő stádiumot a tünetek súlyosabb súlyossága jellemzi. Ebben a szakaszban gyakran diagnosztizálnak. A tüneteket apatiás állapot, motoros károsodás és egyszerű műveletek végrehajtásával járó problémák kísérik. Emellett vannak kisebb nehézségek a beszédben.

Ezután következik a mérsékelt demencia stádiuma, amelyet demencia, térbeli orientációs rendellenességek kísérnek, a beszédproblémák és a logikai kapcsolatok kiépítésének nehézségei.

Súlyos demencia esetén, a betegség kialakulásának utolsó stádiumában, az önellátás, a vizelet-inkontinencia teljes veszteséggel jár. A betegek nem képesek önállóan mozogni, élelmet és folyadékot fogyasztani, gyakran apátiás állapotba esnek. Teljes fizikai kimerültség, testtömeg veszteség következik be.

A végső stádiumban a halálos kimenetelt patológiás szövődmények okozzák: tüdőgyulladás, nekrotikus folyamat és egyéb betegségek.

A betegség tünetei és jelei

Ennek a megsértésnek az egyéni fejlődése mindenkire jellemző. A betegség azonosításának problémája mindenki számára változatlan marad, mivel az első megnyilvánulások észrevétlenül zajlanak, és gyakran tévednek össze az életkorral összefüggő változásokkal.

A korai szakaszban a betegek hajlamosak elveszíteni a rövid távú emlékezetet, ám emlékezni fognak a sok évvel ezelőtti eseményekre. Az idő múlásával romlik a hosszú távú memória, ami nemcsak az idős emberekre, hanem az e betegségben szenvedő betegekre is jellemző.

A betegség előrehaladásával egyre nehezebbé válik a beérkező információk emlékezete, az alapvető és ismerős dolgok emlékezete (rokonok neve, személyes cím) - a betegek gyakorlatilag elveszítik az önkiszolgálás képességét. A koordinációs zavarok és a figyelme figyelmen kívül hagyása riasztó jelek, amelyek más rendellenességekkel járnak.

És egyéb kifejezett tünetek is gyakoriak:

  1. Indokolatlan szorongás.
  2. Depresszió és apátia.
  3. Az ismerős arcok felismerésének elvesztése.
  4. A beszéd megsértése, a térbeli tájolás.
  5. Megnövekedett agresszió és ingerlékenység.
  6. Az absztrakt gondolkodás, a hallásérzet és a motoros képességek problémái.

A folyamat előrehaladtával az Alzheimer-kór legtöbb tünete és jele nyilvánvalóvá válik, és már nem tulajdonítható a természetes életkori változásoknak. A kognitív károsodás diszlexiává és diszgráfiává alakul ki, amikor a beteg elveszíti írási és olvasási képességeit. Ezt követően rendkívül nehéz a beteg számára a mindennapi tevékenységek elvégzése (öltözködés, mosás).

Az utolsó szakaszban a teljes apátia, a beszédkészség elvesztése és a fizikai kimerültség figyelhető meg. Ezen jelek bármelyike ​​az agy kóros rendellenességeire utal, amelyek csak előrehaladást mutatnak.

Hogy van a diagnózis?

Az Alzheimer-típusú demencia diagnosztizálása bizonyos nehézségekkel jár. A szakemberek feladata anamnézis összegyűjtése és teljes vizsgálat elvégzése. A kezdeti szakaszban csak a neuropszichológiai tesztek képesek megbízhatóan azonosítani az okot.

A további vizsgálat célja a megnyilvánulásokhoz hasonló betegségek kiküszöbölése, és magában foglalja:

  • pajzsmirigy vizsgálata;
  • Az agy CT vizsgálata;
  • cerebrospinális folyadék vizsgálata;
  • MRI;
  • elektrokardiogram;
  • általános vérvizsgálat.

Most a betegek számára modern diagnosztikai módszereket lehet felajánlani - a pozitron emissziós tomográfiát. De ez a módszer rendelkezik bizonyos ellenjavallatokkal.

Betegségek kezelése

A mai napig nincs specifikus kezelés az Alzheimer-kór számára, azonban olyan módszereket és módszereket fejlesztettek ki, amelyek csökkentik a megnyilvánulások súlyosságát és lassítják a rendellenesség előrehaladását.

A tüneti kezelés javítja az ilyen rendellenességben szenvedő beteg életminőségét. Gyakran olyan gyógyszereket írnak fel, amelyek célja az agy vérkeringésének javítása, a mentális stressz csökkentése a későbbi szakaszokban.

A kognitív károsodás orvoslására a kolinészteráz inhibitorok csoportjába tartozó ágenseket használnak. Abban az esetben, ha a betegséget apátia kíséri, antidepresszánsokat írnak fel.

Várható élettartam az Alzheimer-kórban

Megállapítást nyert, hogy ez a jogsértés jelentősen csökkenti a várható élettartamot. Az átlag hét év a betegség azonosítását követően.

Ugyanakkor magas halálozási arányt figyelnek meg az esések, sérülések és egyéb balesetek miatt. De gyakran halálos kimenetel fordul elő a betegség visszafordíthatatlan stádiumba való átmenetének és a keresztbetegségeknek (tüdőgyulladás, kiszáradás) miatt.

Van-e megelőzés?

Számos tanulmány bizonyította, hogy az emberi agy plasztikus, tehát lehetséges, hogy az érintett területeket felváltja más agysejtekkel. Az önkompenzációhoz azonban speciális feltételeket kell létrehozni, nevezetesen az idegi kapcsolatok számának növelésére intellektuális tevékenységek és különféle hobbi útján.

Azt is megállapították, hogy kapcsolat van az Alzheimer-kór és az IQ szint között. Kellően magas intelligenciaszint mellett a neurodegeneratív rendellenességek kockázata jelentősen csökken.

Néhány, a szív- és érrendszert érintő kóros rendellenesség súlyosabb Alzheimer-kórhoz vezet, és növeli annak előfordulásának kockázatát.Ezért a megelőző intézkedések magukban foglalják az egészséges életmód fenntartását és a rossz szokások feladását.

A fizikai és a mentális gyakorlatok ugyanolyan fontos alkotóelemek maradnak. Mivel bizonyos esetekben a betegség kialakulásának mechanizmusai még mindig nincsenek kialakítva, idős korban nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségre, és rendszeres vizsgálatokat kell végezni.