Az ember gondolkodási képessége, amely lehetővé teszi számára a létező küzdelemben való sikeres túlélést, tudományos felfedezéseket, önmaga és a körülvevő világ megismerését, mindig is különös érdeklődést mutatott a pszichológusok számára. A pszichológiában a reflexió olyan fogalom, amely összetett gondolati folyamatokat ír le, egy kísérletet, hogy behatoljon az emberi lélekbe.
Anyagtartalom:
Mi a reflexió?
A reflexió vagy a reflexus szó latinul jelenti a tengeri öböl belsejét, amely a hullámokat tükrözi. Az ember megnyilvánul, mint személy, amikor tudatosan él, reflexiót alkalmaz.
Érdekes, hogy a szó hangsúlyozása az előző és az „és” magánhangzóra (reflexió) szándékosan kerül annak meghatározására, hogy megkülönböztesse a pszichológia egy másik hangjától (hasonló reflex). A reflexeket I. Pavlov orosz tudós vizsgálta. Megalapította a magasabb ideges aktivitás doktrínáját, az idegrendszer fiziológiai tulajdonságai alapján. Annak hangsúlyozására, hogy a reflexió meghatározása inkább pszichológiai, mint élettani folyamatokra vonatkozik, hangsúlyt helyezett.
A kifejezés meghatározása a pszichológiában
A reflexió a gyakorlati pszichológia alapvető képessége. Ez egy fontos képesség, amely megkülönbözteti az embert az állattól, az első nem csak tudja, hogyan kell információt kapni, hanem azt is értékelni.
Ezt a jelenséget az ókorok óta ismeri az emberiség, ám maga a fogalom viszonylag nemrégiben került felhasználásra.
Különböző filozófusok és tudósok megpróbálták megtalálni a megfelelő szavakat erre a folyamatra, különféleképpen hívva:
- Arisztotelész - „gondolkodás a gondolkodás felett”;
- Thomas Aquinas - „a belső szó megértése”;
- Descartes - "a tudatosság racionalitása".
A reflexió fogalmát először John Locke találja meg. Ábrázolva írta le, mintha egy kis ember egy nagy ember tudatában ült és őt figyelte. Ez a bemutató számos fontos pontot állít fel, amelyek jellemzőek a reflexióra mint pszichológiai eszközre.
Számos szakaszos folyamat létezik:
- a helyzet rögzítése;
- összehasonlítást;
- megkülönböztetés, amely jel formájában zajlik.
Láthatja a belső helyzetbeli elágazódást, amikor egy személy megfigyelte magát. Ez egy összetett folyamat, amely különbséget tesz a megfigyelt tény és a saját értelmezése között. Ahhoz, hogy valami reflexió tárgyává váljon, objektívnek kell lennie, ki kell vennie a szubjektívből. Amikor a belső érzés reflexió tárgyává válik, és ellenőrzés alatt áll, akkor a reflexió mechanizmusa működik.
Típusok és formák
Az egyénnek a külvilággal való interakcióját kísérő körülményektől függően beszélhetünk az ilyen típusú reflexiókról:
- fizikai;
- szellemi;
- érintse;
- lelki.
A reflexiónak két formája van: intrasubjektív, intersubjektív. Ez utóbbi csak 3 - fizikai, szellemi és szenzoros - szinten zajlik. A lelki reflexió csak intrasubjektív lehet.
A gyermekkorban az objektumok közötti reflexió könnyebben kialakul. Ha a gyerekek együttesen elemzik egy adott problémát, az általános reflexió folyamata könnyebb. Az alanyon belüli reflexió az a képesség, hogy tudatosan szabályozza viselkedését és cselekedeteit, ez az idősebb serdülőkben alakul ki.
A pszichológiában a jelenségnek három iránya van:
- retrospektív reflexió, amely a múlt tapasztalataihoz kapcsolódik;
- szituációs helyzetben utal erre a helyzetre, a múlt és a jelen tapasztalatok jelenlegi felhasználási lehetőségeire;
- jövőbeli gondolkodás vagy tudatos tervezés.
A gyermeket a világ iránti érdeklődés uralja. Idősebb tizenévesekben érdeklődik az ön iránt. Nagyon függ attól a társadalom kultúrájától, amelyben az ember él. Ha nincsenek kedvező feltételek a személyes reflexió kialakulásához, akkor az öntudat alacsony marad.
Megjelenés gyermekkorban
Míg a gyermeknek valami újat tanít, fontos elbűvölni őt. De ahhoz, hogy ez a lelkesedés jelentős élménnyé váljon, és nem csupán egy érdekes érzelmi eseményről, amelyet azután könnyen elfelejthetnek, reflexióra van szükség. Fontos tudni, hogyan kell megszervezni, mikor kell megállni, mit kínálhat a gyermeknek.
Röviden, érthető és egyértelmű rögzítést kell készíteni, amely elmagyarázza a probléma lényegét, miért van szükség a megállításra. Például egy olyan gyermeket, aki a 2. osztályban tanul, olvasási és írási képességeit még nem sikerült automatizálni. Számára ez egy komplex folyamat, amely teljes belemerülést igényel, tehát a szöveg jelentős téziseinek rögzítése írásukkal nem lesz hatékony. Sokkal jobb színes, grafikus ábrákat és kérdéseket felvenni a szövegre.
Annak érdekében, hogy a gyermek megtanulja, hogyan kell tervezni, értékelni szellemi munkájának eredményeit, választani az önnevelés optimális stratégiáját, meg kell tanítani gondolkodni, bemutatva a reflexió gyakorlati példáit. A jelenség fejlődését olyan kérdések segítik elő, amelyek a gyermek figyelmét arra irányítják, hogy valami megvalósuljon.
A címzettől függően lépésről lépésre fejlesztik a reflektív gyakorlat lehetőségét. Ebben az esetben figyelembe kell venni a gyermek életkorát és képességeit, amelyek az automatizmus szintjén rendelkeznek (reflexió alá vonható).
Személyiség viselkedés a társadalomban
A reflexió elindítását elősegítő tényező a cél felé történő elmozdíthatatlan akadálya.
Például, egy ember elkezdi húzni az ajtót, és nem tudja kinyitni, mert kinyitja az utat. A probléma tudatosítása és a tevékenység ideiglenes leállítása képezi a reflexió kezdetének első alapját.
Megállás (rögzítés) során a probléma átfogó elemzésére kerül sor a különböző hipotézisek előrehaladásával: "Az ajtó nem nyílik, mert bezárva van, vagy másképp kell tolni." Aztán jön egy teszt az elméleti feltételezések gyakorlatában.
Az introverták hajlamosabbak az önmegfigyelésre és a reflexióra. De ezt a hasznos készséget mindenki fejlesztheti önmagában. Az a képesség, hogy tudatában legyen az ember személyiségének és a valóság jelenségeinek különféle aspektusainak, sikeres, független és célzottvá teszi az embert.
Példák az életre
Ahhoz, hogy megértsük, mennyire hasznos a reflexió, figyelembe kell vennie az élet területeit, amelyek annak hatása alá esnek. Ezek a fogalmak az ember személyiségére, belső lényegére vonatkoznak, de közvetlenül befolyásolják a társadalmi cselekvés képességét.
A gondolatok a belső világ fő lényege, áramlásuk blokkolja a tudatosságot. Ugyanakkor ez egy olyan fontos eszköz, amely a megfelelő időben hiányzik. A teljesítmény fenntartása szempontjából nagyon fontos a saját gondolatainak ellenőrzése.
A test érzései lehetővé teszik az egészség állapotának és a psziché megítélését. Helyes értelmezésével az ember megteheti a betegségmegelőzést. Az érzéseire összpontosítva könnyebb neki megválasztania az optimális létezési módot - aktív vagy energiatakarékos.
Az érzelmek olyan nyomok, amelyek arról szólnak, hogy mi történik az emberben belül és környékén. Ha nincs önmegértés, ideges kimerültség, botrányok, fájdalmas állapotok alakulnak ki. Az érzelmek megértése a sikeres törekvés része.
Problémákat. Ezek kellemetlen események vagy kapcsolatok, amelyek legyőzéséhez nincs elegendő ismeret vagy erő. A problémás kérdések követése lehetővé teszi, hogy időben megtaláld a megfelelő megoldást, amely elősegíti az energiamegtakarítást és a rövid időn belüli sikerek elérését.
A kognitív torzulás a gondolkodás torzulásához vezet. Automatizálják a napi munkát, de zavarják a nem szabványos feladatokat. Fontos, hogy képesek legyenek időben ellenőrizni és megváltoztatni viselkedési stílusukat.
Források tükrözése. Nehézségek akkor merülnek fel, amikor a rendelkezésre álló erőforrások nem elegendőek új vállalkozás indításához vagy egy probléma megoldásához. A sikeres ember számára fontos az erőforrások értékelésének és felhasználásának tudatos képessége.
A pszichológiai védekezés a psziché speciális tulajdonságai, amelyek csökkentik az érzelmek és a külső behatások intenzitását. Csökkentik a stresszt, de csökkentik az objektivitást is. Védő tulajdonságaik tudatlansága konfliktusokhoz vezet a külvilággal.
Az igények tükrözése. Ha megérti igényeit, láthatja a célt. A cél elérése, vagy akár ezen az úton való haladás boldogság és jólét érzését kelti az emberben. Ha nincs megértés az erőforrás-alapú igényekről, depresszió lép fel. A helyes társadalmi reflexió lehetővé teszi a maximális önmegvalósítást.
A reflexió mint életmód
Hangsúlyozni kell azokat a konkrét pontokat, amikor a reflexió használata a leghatékonyabb.
A reflexió szempontjából négy legfontosabb szempont van:
- a sikeres végrehajtás vállalása tudatosságot igényel, össze kell kapcsolnia a gondolatok és érzések tükröződését;
- az akadályok, amelyek jelentős mennyiségű energiát igényelnek vagy depresszióba kerülnek, megkövetelik a problémák és a kognitív torzulások elemzését;
- személyes és munkaügyi konfliktusok; ezek megoldásához figyelemmel kell kísérni a pszichológiai védekezést, az igényeket és az érzelmeket;
- kimerültség, fáradtság, depresszió, neurózis attól függ, hogy az ember mennyire tudja pontosan megfigyelni testének állapotát, szükségleteit és erőforrásait.
Lehetetlen állandó reflexióban lenni, nagyon fárasztó. Amikor ezt az értékes készséget hosszú ideig próbálja használni, az ember a szokásos gondolkodásmódba fog lépni magától észrevehetetlenül.
A reflexió az életben ilyen előnyöket nyújt:
- hatékony célok elérése;
- a téves gondolkodás és cselekedetek megértése és kiküszöbölése;
- egészséges test és szellem.
Fontos, hogy képesek legyenek az elemzés készségét alkalmazni az élet bizonyos aspektusaira.Ki kell választani azokat a reflexiós területeket, amelyek a leginkább relevánsak, megfelelnek a valós élet helyzetének. Hasznos folyamatosan fejleszteni mindenféle reflexiót, hogy fokozza az élet hatékonyságát gyermekkortól kezdve.
